ülök csendben, készülve a mára.
amire most készülök attól felmásznék a fára.
kínoz a magány hisz nincs velem ő.
kellene nekem egy igazi szerető.

arra vágyom, hogy velem lehessen.
arra, hogy el se ereszthessem.
öleljem, csókoljam, nevettethessem.
hogy mentálisan és a szexben is kielégíthessem.

lecsúsztam a szépről, nincs már semmi jó.
szenvedek ezért lehet az lenne baró...
ha véget vetnék az egésznek és nem szenvednék többet.
erre készülök. ezért kérek most csöndet.

találkozom most vele, és remélem beszélünk.
remélem mindent békésen megbeszélhetünk.
a megoldás lenne a jó, végetvetni gyötrelem.
nem akarom hogy vége legyen, hisz csak ő kell nekem.

kell nekem de mit ér ez ha egyoldalú a dolog.
ha én szeretem de a szívem viszonzatlan dobog.
egyedül érzem magam hisz sosincsen velem.
lehet neki ez elég de több kellene nekem.

nem elég, hogy látom vagy simogathatom.
nem elég annyi, hogy a kezét foghatom.
azt akarom, hogy a szívében lehessek.
a szíve csücskében párnákon fekhessek.

elmegyünk most sétálni és beszélgetünk.
megbeszélem vele, hogy mi is kell nekünk.
megmondom neki, hogy boldogtalan vagyok.
hogy nem tudom boldoggá tenni ha nem mosolyoghatok.

...

-amire most készülök attól rettegek.
rettegek attól, hogy elveszítelek.
nem akarom de ha kell, meg kell tennem.
ha nem leszünk boldogok, nem kellesz nekem.

el kell téged eresztenem egyetlenem.
de könyörgöm nehogy azthidd, hogy könnyű nekem.
sírtam és napokig tanakodtam ezen.
kérlek fogd meg a kezem s maradj velem!!!